Búcsúest

Kissé szomorkás időre ébredtünk, s ehhez igazodott hangulatunk is, hiszen az utolsó itt töltött napra ébredtünk Zánkán. A búcsúzás pillanatának közeledése ellenére ismét  jó napot zártunk.

A tegnapi discohajózás után az ébresztő ma fél nyolckor volt, ezután a szokásos sorrend: reggeli, faktorozás, gyógytorna.

Ezt követően Csábi István Madách díjas  előadóművész rendhagyó irodalomóráján vettünk részt, történeteit és dalait hallgathattuk meg, valamint közös énekléssel zártuk a programot.

Idő közben a Nap is kisütött, így a tervezett egész délutános pancsolás megvalósult. A teljes tábor önfeledten fürdött és játszott a Balatonban. Alig lehetett partra parancsolni a gyerekeket a vízből!

Minden véget ér egyszer, így ma este elérkezett a táborzárás ideje is. Az értékelés során jutalmaztuk a focistákat, a ping-pong versenyt, a szobarend helyezettjeit. Tábori történelembe illő mozzanat, hogy a lányos faház lett a harmadik helyezett, mivel a lányok „rendrakási sztrájkot” hirdettek! A tábor vezetése  megköszönte  a segítők és az egészségügyi önkéntesek közreműködését . Minden táborlakó emléklapot kapott, melyen 3, a táborban megmutatkozó tulajdonságát kiemeltük.  Mindenki hazaviszi a táborozó társak által megfogalmazott, a papír-tenyérlenyomatára írt jókívánságokat és kedves üzeneteket.

A szlovák táborlakók távozása elindított egy elérzékenyülési hullámot, és az aprócska gyerekek krokodilkönnyeket hullattak, amiért a tábor véget ér.

A 2014-es nyári hemofíliás gyermektábor zárásához a következő gondolatot idézzük:

„Jöhet ezután százszor is az ősz,
Az én szememnek nem hull már a könnye:
Tavaszi rózsa, megtanultam tőled,
Hogy nem búcsúzunk senkitől
És semmitől és sohasem örökre!”

Dsida Jenő sorai után szabadon  folytatva: nem örökre búcsúzunk, csak egy évre, hiszen jövőre ugyanitt találkozhatunk!

 

Gondolatok az egyesületi működésről

A reggeli órák szokásos menetrendje után dr. Varga Gábor egyesületi elnök tartott képi illusztrációkkal színesített előadást. ,,Gondolatok és beszélgetés a hemofíliáról, az MHE-ről, vagyis a saját sorsunkról" címmel. Az előadása a következő területeket érintette: 

• a hemofília története
• az MHE évi programjai
• hazai faktorellátás
•  a teljes hemofíliás élet feltételei
• híres hemofíliások
• kapcsolatok magyar és nemzetközi társszervezetekkel

A táborozók interaktív kommunikációval jelezték vissza a kapcsolódó véleményeket, válaszokat. „Mire jó az MHE?” hangzott el a kérdés – és próbáltunk rá saját tapasztalataink alapján válaszokat adni. Minden hemofíliástól elvárható, hogy segítse az egyesületi működést, ki-ki a saját lehetőségei és feltételei között.

„Hogyan és mivel tud az egyén hozzájárulni?” – erről beszélgettünk és gyűjtöttünk néhány ötletet. Az egyre nyilvánvalóbb lett, hogy tenni kell magunkért, és ez a pici dolgok önkéntes vállalásával kezdődik.

A Szlovák Hemofília Egyesület bemutatkozását és programjait hallottuk Marek Gura előadásában.

Délután Balatonfűzfő–Bob 2: ez elmaradhatatlan program táborainkból. Útközben Tihany-sétányról élveztük a csodálatos kilátást.

Az est nagy élménye a discohajó volt.

•